Utolsó kommentek

  • Izamamája: Eldöntöttük, igen, mi is megyünk MAJD Japánba, de addig is kiváncsiak vagyunk a kiotói fotókra. A ... (2012.04.19. 21:23) Kilencedik-tizenkettedik nap, Kyoto
  • Izamamája: nem csak lájkoljuk, olvassuk is!!! mégmégméééég!! (2012.04.12. 19:57) Ötödik nap: a Fuji környéke
  • Rousseau: @f&f: Akkor hát várjuk a folytatást! (2012.04.10. 20:38) Első nap: Tokió
  • f&f: @Rousseau: Útikönyvünk természetesen van és készültünk is, ezért tudtuk, hogy a reptéren minden sz... (2012.04.10. 16:50) Első nap: Tokió
  • f&f: @zsengezsolt: díszkütyü pinkben, igenis! de aztán kérjük használni! (2012.04.10. 16:42) Első nap: Tokió
  • Utolsó 20

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Címkék

Friss topikok

huszonnegyedik nap: kis korkep egy indonez utazas margojara

2008.09.24. 14:23 - f&f

bukittinggibol egy csondes delutanon tovabbindulunk eszaknak. az utazas foldi jellegu, ehhez kepest helyi viszonylatban irto draganak tunik (talan tulsagosan is helyi arakon probalunk hozzajutni mindenhez), ketten 50 dollart fizetunk egy 500 kilometeres, nagyvonaluan 19 oras utert, ennyi penzert itt kisebbfajta kertes hazat venni melegvizes csappal. a folyton darabokra eso nemzeti tavolsagi buszjaratot mar kiprobaltuk dumai es padang kozott, most ugy dontunk, inkabb a jobban csengo "minivan"-el indulunk utnak. estetol hajnalig ujabb mintajat kapjuk az indonez kiskozossegi tomegkozlekedesnek: egesz ejjel fulunkbe uvolto hangfalakbol a helyi erok altal erosen ertekelt kabare, mjuzikel-betetekkel tarkitva (egyik legfontosabb tanacsunk az ide utazoknak: Bosch markaju, garantalt, viaszos, extran szigetelo fuldugok, XL-meretben! harom par, es mindet egyszerre hasznalni!), rendszeres leallasok badogteteju fabodeknal a semmi kozepen, rizs-zabalas ot darab ujjakkal, folyton az olunkbe maszo, almukban horgo es kopkodo utastarsakkal. igazabol mar az elso bejegyzesunk ota motoszkalt bennunk a szandek, hogy apro, de jelentosegteljes parhuzamot vonjunk indonezia es a nyolcvanas evek romaniaja kozott, es ime, most kihasznaljuk az alkalmat. (kulon elnezest kerunk azon kedves baratainktol, akik nem tapasztalhattak meg a dak almot.) a hasonlosagok: a bordzsekik, az ocskapiacos melegito- es szovetnadragok a legnagyobb melegekben is, konkretan az egyenlito kornyeken, lepattant jegyirodak kezzel irt karton-cegerrel vagy ablakra szines ontapadosokbol kivagott betukkel diszitve, igenytelen etkezdek mocskos abroszokkal vagy teljesen anelkul, kivilagitatlan katyuk, a tehetetlenseget palastolo hangoskodas, kedelyes baratkozas okkal es ok nelkul - mindenkivel, akitol penz varhato apro segitsegert cserebe, de eleg sokszor teljesen onzetlenul, nem keves lelkiismerefurdalast okozva nekunk, tartozkodo turistaknak - kis figyelmessegek kiterjedt, nepotikus es szamunkra atlathatatlan rendszere, gyakran kezet valto rongyos papirpenzek, koszosan kedelyes putrik kozul itt-ott kiemelkedo, rozsaszinre festett, korinthoszi oszlopokkal tuldiszitett haromemeletes hazak a szemetdomb kozvetlen kozeleben. mindez kozos a ket orszagban. ehhez indonezia szamlajara adj hozza egy gyonyoru termeszeti kozeget hegyekkel es vizesesekkel es tengerrel es palmakkal es rizsfoldekkel, adj meg hozza nagyon baratsagos es rengeteget vigyorgo embereket (anno romaniaban, emlekszunk, viszonylag keveset vigyorogtunk, azt is a tiltottabb vicceken), tagra nyitott szemeket mindenfele, es nemi nagyvonalu eleterzest, ami nagyjabol arra vonatkozik, hogy a fold eme buja szegleteben akkor is meg tudnanak elni az emberek, ha eppen semmi se csinalnanak - a vizek tele vannak halakkal, es barmerre is menne, folyton az ember fejer pottyan valamifele szines, eheto, proteindus gyumolcs. no, de vissza az utra. az egyenlitot szimbolizalo hid alatt pont L. szulinapjanak pillanataban megyunk at, plusz-minusz egy ora (azt mondtuk, hogy a "korulbelul 500m"-t itt ugy irjak, "+-500m"?). sibolgaba hajnalban erkezunk, ahol felalmunkban megengedjuk, hogy bennunket kipakoljanak az autobol, a csomagjaink pedig elmenjenek setalni nelkulunk. varunk masfel orat, amig senkivel nem tudjuk megertetni, hogy tkp. a csomagjainkra varunk meg arra, hogy a megbeszeltek szerint elvigyen bennunket valaki parapat-ba, a toba to partjara. ujfent egy atlathatatlan rendszerbe utkozunk, beultetnek egy autoba, megyunk harom kort sibolga zavaros varosaban (velhetoleg utasokra vadaszunk), aztan mielott nekilendulnenk a parapati utnak, ujra kitesznek az ut szelere. aztan valahogy a csomagjaink is elokerulnek, es amikor a harmadik-negyedik jarmu mar tobb mint egy oraja  egy iranyba halad, es nem pakol ki minket, kezdjuk remelni: utban vagyunk parapat-ba. indonezia mar betanitott bennunket: a helyzetben egy pillanatra sem aggodtunk. ha nekik ez igy mukodik, akkor biztos nekunk is. parapatba delutan erkezunk, szemerkelo eso, es valami rettenetesen otthonos szag: sult diszno illata. a muszlim indonezek ilyet nem esznek, de parapat mar kereszteny videk. pirospozsgas malacok es katolikus keresztek: visszatertunk a civilizacioba, as we know it.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyut.blog.hu/api/trackback/id/tr48679283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zoli 2008.09.25. 08:55:40

Boldog szulinapot L-nak!
süti beállítások módosítása