harom napig egy paradicsomban ultunk. szinte rohej, hogy mennyire kozhelyesen, kepeslaposan es gyonyoruen paradicsom. es semmi egyebet nem csinaltunk, mint neha megmartozunk a turkizhabokban, es kagylokert koslattunk a vakito homokban. neha konnyubuvarkodni probaltunk, fraszt hozva rengeteg szines halra a szurkes-barnas korallzatonyokon. a hely neve pulau pagang, es nem konnyu odajutni. miutan air manis-rol kiderult, hogy egy nagy mallo pocsolya, visszamentunk padangba es reggel beultunk az elso opeletbe delnek, pantai bungus iranyaba. a LP vacak kis terkepe szerint bungustol mar talan el lehet jutni valamelyikre a rengeteg kis szumatra melletti sziget kozul. bungusban kedves beach fogadott - de tudtuk, hogy van ennel jobb. a halaszok epp akkor huztak ki a reggeli halokat, megneztuk a zsakmany szetosztasat, szep ki kozossegi jatek volt sok targyalassal, markolassal es mericskelessel. aztan talalkoztunk carlos-al, es kiderult: konnyubuvar-turakat szervez a kornyezo szigetekre. turat nem akarunk, jeleztuk, csak eljutni a szigetekre. benne volt. kiegyeztunk 900 ezer rupiaban, ami eddigi utazasi koltsegeinket tekintve csillagaszati osszeg es amugy is sok, de 100 szazalekban megerte. ennyi penzert ugyanis egy teljes szigetet kaptunk - tulajdonkeppen csak magunknak. masfel oranyit mentunk egy indonez "duplatalpassal" delnek, pulau pagang-ig. es tenyleg elrohogtuk magunkat, hogy mennyire valora valt a vagyunk a kepeslapra illo lokaciorol. a szigetek nagy resze indoneziaban lakatlan - ez nekunk nem volt beszamithato opcio, mert nem hoztunk satrat. pagangban viszont el egy helyi csalad, es van egy par fahaziko, amiben lakni lehet. 5 meterre a tengertol. a szoba teljesen okes, tulajdonkeppen egy tetovel fedett oriasi agy moszkitohaloba csomagolva. (csipnek a kis mocskok rendesen, meg jo, hogy szedjuk a malariagyogyszert.) harom napig a kozelben elhuzo halaszokon kivul senki se jott a arrafele, es mi csak tatottuk a szankat ekkora meretu idegenforgalmi kihasznalatlansagon. a sziget kicsi, de mindene megvan: szeles homoku partok, palmafak, kozepen hegy oserdovel, oriasi lepkekkel kulonbozo szinu bokrokon, plusz nemi idegesitoen hato faunanak ott voltak a tenyernyi pokok, a felmeteres rakok a lepcso alatt, a ketcentis hangyak a budiban es hatmilliard moszkito per perc mindenhol. ja, es az eletunkben latott eddigi legattetszobb viz. (se horvatorszag, se portugalia nem produkalt hasonlot.) a helyi csaladdal sem talalkoztunk, fogalmunk sincs, mivel foglalkoznak egesz nap amugy is. a ket kutyajukat - durrell utan szabadon budinek es csurinak neveztuk el oket - mindenesetre mar magunkhoz csabitottuk ket darab tejes kekszel. a csabitas nem ment nehezen, a keksz nemi alternativat jelentett a szerencsetleneknek a mindennapi rizs utan, raadasul ramadan leven este hatig ehesen szenvedve szenderegtek a bokrok alatt. a fotok sajnos tavolrol se adjak vissza a szineket es azt a napfenyt, ami olyan, mintha egy tizezer wattos oriasfenyszoro logna a fejed folott. leegtunk, mint allat, aminek kovetkezteben hajnali kettokor almatlanul ultunk a teraszon es teliholdat neztunk vinnyogo majmokkal. sose ennel rosszabb ne legyen. kepeket holnap toltunk!