Nem írtunk még az emberekrôl: nagyon kedvesek, iszonyùan közvetlenek és barátságosak. A gyerekek meg aztán kulonosen. Kevésbé turistalátta vidékeken széles vigyorral mutatják ki zavarukat, ha meglátnak minket, hangosan helloznak, Lillát meg kulon meg is bámulják, a nok meg is…

Ha Vietnám, akkor háborù. Igazábòl, nem sokkal azelôtt, hogy kiderült volna: a Mekong tulajdonképpen csenevész halászok játszòtere, ahol több a baráti vigyor, mint Can Tho-Saigon tehervonaton a rizsszem, még a mi fejünkben is ùgy élt, hogy az a hogyishívják, a mocsár, ahol a…