Cat Ba barátságosan fogadott, és nem a vietnámi értelemben vett, rossz angolságú, harsány barátságossággal (ami magába foglalja a "Please welcome!", illetve "'Welcome to you!" című kedvenc felirataink használatát), hanem egy megnyugtató ürességgel. Mármint turistaértelemben. Ezt nagylelkűen annak tulajdonítjuk, hogy kitoltunk a trenddel, és nem annak, hogy közben úgy zuhogtak a langyos tájfunnedvek, hogy hülye legyen a talpán, aki ilyenkor behajózik Cat Bára, legyen az akár a világ legszebb szigeteinek egyike, ahogy szerintünk kvázi az is.

Cat Ba szép. A kikötője is az, annak ellenére, hogy a vietnámiak mindig mindent bevetnek, hogy érvényesítsék a Vietnámi Aranyszabályt. (Vietnámi Aranyszabály: ha van valahol egy szép öblöd, hangulatos lagúnád vagy érintetlen tisztásod, helyezz oda valami rozsdálló roncsot, elhagyatott emeletes betonépületet, cementgyárat, palackszőnyeget vagy radioaktív állattetemeket. Tálald.) Itt csupán egy óriási szállodát sikerül elkövessenek, ami így a ködben még hangulatos is volt - vagy legalábbis az öböl túl szép ahhoz, hogy érvényesülni engedje az efféle pártkapitalista megnyilvánulásokat. Az esőnek betudhatóan alig 9 dollárért megkaptuk a legszebb szállodai szobát, amiben valaha is laktunk, kilátással az öbölre, illetve a közeli és távoli karsztokra, amelyek úgy mosódnak egymásba, szemfájdítóan, mintha egyetlen karszthegy homályos és részeg sokszoródását látnád, a szürke különböző, egymásra úszó árnyalataiban.

A sziget nem nagy: legalábbis útból nem sok jutott neki. Van egy út déltől északra egy kompkikötőhöz, és egy nyugatra, természetesen egy másik kikötőhöz, mert mi más kell egy szigetre, ha nem kikötő? A három stég között pedig vietnám egyik nemzeti parkja húzódik, amit azért furcsa, mert a sziget egésze olyan, mint egy nemzeti park, kicsit megfoghatatlan ez, mint amikor a nagyhatalmak láthatatlan vonalakat húzogatnak a nemzetközi vizekre. Már első nap végimotoroztuk az egészet: karsztok, dzsungelborította dombpúpok között, fel s alá mindenféle zöldek, kékek, barnák és egyéb gyönyörűségek irányaiba. (Talán ez az, amit Vietnámból a legjobban ajánlunk: a motorbérlést. Napi 4-5 dollárból kijön, unlimited.) Cat Ba óriási kőmellei között lavírozni nagy élmény: ezen némileg ront, hogy a tájfun végig ott loholt a tarkónkban, kegyetlenül köpdösve.

Az esőt volt időnk annyira megismerni, hogy második nap is ismerősként köszöntsük, amikor testületileg és hivatalosan elkötöttünk egy bárkát, és elindultunk egy egész napos túrára a Lan Ha és Halong öblökbe. A hajón nagyjából mindenki ott volt, aki aznap turistaként a szigetre vetődött, azaz kvázi mi és még hat ember a világ különböző irányaiból. Mivel hideg volt, fogyott a vietnámi vodka, megtanultunk egy igen érdekes kanadai kártyajátékot, és mire megnéztük az öböl minden szépségét, már kívülről tudtunk pár ausztrál éneket, a hozzá tartozó térdcsapkodással együtt. Néha ki-kikötöttünk környező, zsebkendőnyi homokkal körbevett elhagyatott szigeteken, kajakoztunk, és az egyiken valami veszett majmok elől is menekültünk, vagy legalábbis azt olvastuk az útikönyvben, hogy ha menekülni kellett előlük, akkor bizonyára veszettek voltak, vagy éhesek, de megveszni vagy majomeledellé válni kvázi mindegy.

Vizes napok voltak, de talán eddigi vietnámi élményeink legszebbjei. És mivel tájfun és veszett majmok elől menekülni nem szégyen, harmadnap visszahajóztunk Haiphongba, onnan Hanoiba, és mivel az útközben talált félredobott nemzetközi feljegyzések arról beszéltek, hogy a betervezett, hegyvidéki Sapa-ban évmilliók óta nem látott módon HÓ van, félrelőttük az utat: akkor csakazértis irány vissza délnek és a melegnek.

Úgyhogy most újra Hoi An-ban vagyunk. Az utcán lampionok, árnyékban 26 fok, és az első sarkon bevágtunk egy tál Cao Lau-t, mert az jó és finom és egészen helyi. Hoi An most kicsit olyan, mint hazatérni. Holnap - kompenzálandó az elszenvedett ritka hidegeket - egész nap a tengerparton lődörgünk, és mangódzsúzt fogunk inni, miközben valszeg másodjára, majd harmadjára is mikulássá égünk.

Fotók Cat Báról, Lan Ha-ról és Halong-ról emitt: https://picasaweb.google.com/lillushazse/HaiphongCatBaIslandHanLaBayHalongBay#